A kulcscsont törése ipsilaterális akromioklavikularis ficammal kombinálva viszonylag ritka sérülés a klinikai gyakorlatban. A sérülés után a kulcscsont disztális fragmentuma viszonylag mozgékony, és a társuló akromioklavikularis ficam nem feltétlenül mutat nyilvánvaló elmozdulást, ami miatt hajlamos a téves diagnózisra.
Az ilyen típusú sérülés esetén jellemzően több sebészeti megközelítés létezik, beleértve a hosszú kampós lemezt, a kulcscsontlemez és a kampós lemez kombinációját, valamint a kulcscsontlemezt csavaros rögzítéssel a folyamat coracoideushoz. A kampós lemezek azonban általában viszonylag rövidek, ami a proximális végén nem megfelelő rögzítéshez vezethet. A kulcscsontlemez és a kampós lemez kombinációja feszültségkoncentrációt eredményezhet az illesztésnél, növelve a refraktúra kockázatát.
A bal kulcscsont törése ipsilaterális akromio-kulcscsont ficammal kombinálva, kampós lemez és kulcscsontlemez kombinációjával stabilizálva.
Erre válaszul néhány tudós egy kulcscsontlemez és horgonycsavarok kombinációjának alkalmazását javasolta a rögzítéshez. Egy példa látható a következő képen, amely egy középtengely-kulcscsonttöréssel és ipsilaterális IV. típusú akromio-kulcscsontízületi ficammal rendelkező beteget ábrázol:
Először egy kulcscsont-anatómiai lemezt használnak a kulcscsont törésének rögzítésére. A kificamodott akromio-kulcscsont ízület helyreállítása után két fém horgonycsavart helyeznek a korakoid folyamatba. A horgonycsavarokhoz rögzített varratokat ezután a kulcscsontlemez csavarlyukain keresztülfűzik, és a kulcscsont előtt és mögött csomókat kötnek a rögzítéshez. Végül az akromio-kulcscsont és a korako-kulcscsont szalagjait közvetlenül összevarrják a varratokkal.
Az izolált kulcscsonttörések vagy az izolált akromioklavikularis ficamok nagyon gyakori sérülések a klinikai gyakorlatban. A kulcscsonttörések az összes törés 2,6%-4%-át teszik ki, míg az akromioklavikularis ficamok a lapockasérülések 12-35%-át teszik ki. A két sérülés kombinációja azonban viszonylag ritka. A meglévő szakirodalom nagy része esettanulmányokból áll. A TightRope rendszer használata kulcscsontlemez-rögzítéssel együtt újszerű megközelítés lehet, de a kulcscsontlemez elhelyezése potenciálisan zavarhatja a TightRope graft elhelyezését, ami egy olyan kihívást jelent, amellyel foglalkozni kell.
Továbbá azokban az esetekben, amikor a kombinált sérülések műtét előtt nem értékelhetők, a kulcscsonttörések kivizsgálása során ajánlott rutinszerűen felmérni az akromiokuláris ízület stabilitását. Ez a megközelítés segít elkerülni az egyidejű ficam sérülések figyelmen kívül hagyását.
Közzététel ideje: 2023. augusztus 17.
