A csukló törése az ipsilateralis acromioclavicularis diszlokációval kombinálva viszonylag ritka sérülés a klinikai gyakorlatban. A sérülés után a csukló disztális fragmentuma viszonylag mozgékony, és a kapcsolódó acromioclavicularis diszlokáció nem mutat nyilvánvaló elmozdulást, ami hajlamos a téves diagnózisra.
Az ilyen típusú sérülések esetében általában több műtéti megközelítés létezik, beleértve egy hosszú horoglapot, egy csukló lemez és egy horoglemez kombinációját, valamint egy csukló lemezt, kombinálva a csavar rögzítését a coracoid folyamathoz. A horoglemezek azonban a teljes hosszában viszonylag rövidek, ami a proximális végén nem megfelelő rögzítéshez vezethet. A csukló lemez és a horoglemez kombinációja stresszkoncentrációt eredményezhet a csomópontnál, növelve a törés kockázatát.
A bal oldali csukló törése az ipsilateralis acromioclavicularis diszlokációval kombinálva, egy horoglemez és egy csukló lemez kombinációjával stabilizálva.
Erre reagálva néhány tudós javaslatot tett egy csukló lemez és rögzítőcsavar kombinációjának felhasználására a rögzítéshez. A következő kép szemlélteti egy példát, amely egy középtengely -csukló töréssel rendelkező beteget ábrázol, az Ipsilateral IV típusú Acromioclavicularis ízületi diszlokációval kombinálva:
Először egy clavicularis anatómiai lemezt használunk a csukló törésének rögzítéséhez. Az elmozdult acromioclavicularis ízület csökkentése után két fém rögzítőcsavart helyeznek be a coracoid folyamatba. A rögzítőcsavarokhoz rögzített varratokat ezután a csukló lemez csavarlyukain átfuttatjuk, és a csomókat kötik, hogy rögzítsék őket a csukló elülső és mögött. Végül az acromioclavicularis és a korakoklavikuláris ligamentumokat közvetlenül a varratokkal varrják be.
Az izolált csukló -törések vagy az izolált akromioklavikuláris diszlokációk nagyon gyakori sérülések a klinikai gyakorlatban. A csukló törések az összes törés 2,6–4% -át teszik ki, míg az acromioclavicularis diszlokációk a scapularis sérülések 12–35% -át teszik ki. Mindkét sérülés kombinációja azonban viszonylag ritka. A meglévő irodalom többsége esettanulmányokból áll. A kötésrendszerrel való felhasználás a Clavicle lemez rögzítésével új megközelítés lehet, de a Clavicle lemez elhelyezése potenciálisan zavarhatja a kötél -graft elhelyezését, és olyan kihívást jelent, amelyet meg kell oldani.
Ezenkívül azokban az esetekben, amikor a kombinált sérüléseket nem lehet preoperatív módon értékelni, javasoljuk, hogy rutinszerűen értékeljék az acromioclavicularis ízület stabilitását a csukló törések értékelése során. Ez a megközelítés megakadályozza, hogy az egyidejű diszlokációs sérülések figyelmen kívül hagyják.
A postai idő: augusztus-17-2023
