Kétféle műtéti módszer létezik, a lemezcsavarok és az intramedulary csapok, az előbbiek általános lemezcsavarokat és AO rendszer tömörítő lemezcsavarokat tartalmaznak, az utóbbi zárt és nyitott retrográd vagy retrográd csapokat tartalmaz. A választás az adott helyen és a törés típusán alapul.
Az intrameduláris tű rögzítésének előnyei vannak a kis expozíció, a kevésbé sztrippelés, a stabil rögzítés, a külső rögzítés szükségességének stb. Az alsó 1/3 -os törés, a nagy medullaáris üreg és sok törlő csont miatt, nehéz szabályozni az intrameduláris csap forgását, és a rögzítés nem biztonságos, bár csavarokkal erősíthető, de jobban alkalmas acéllemez -csavarokhoz.
Nyílt belső rögzítés a combcsont tengelyének intramedulary körömmel történő törésére
(1) Bemetszés: A törés helyén egy oldalsó vagy hátsó oldalirányú bemetszés 10–12 cm hosszúságú, a bőrön és a széles fascián át vágva, és feltárva az oldalsó combcsontot.
Az oldalsó bemetszést a nagyobb trochanter és a combcsont oldalsó condyle közötti vonalon végezzük, és a hátsó oldalsó bemetszés bőrbetétje ugyanaz, vagy kissé később, a fő különbség az, hogy az oldalsó bemetszés a vastus lateralis izomot felosztja, miközben a hátsó oldalsó bemetszés a vastus lateris muscán keresztül a vastus laterális muszlikán keresztül lép be. 3.5.5.2-1ama.3.5.2-2）。
Az anterolaterális bemetszést viszont a vonalon keresztül végezzük, az elülső felső sarok gerincétől a patella külső széléig, és az oldalsó combcsont izomon és a végbél femorizomon keresztül érhetők el, ami megsérülhet a közvetítő femorális izom és az idegi ágakhoz, ezért az idegi vagy soha nem használható ágokat használja, vagyis az idegi ágakat használja, tehát nem használt ágok vagy soha nem használhatók. 3.5.5.2-3）。
（2） Expozíció: Válassza ki és húzza előre az oldalsó combcsont izmokat, és lépjen be az intervallumba a bicepsz femorissal, vagy közvetlenül vágja és válassza el az oldalsó combcsont izomot, de a vérzés több. Vágja le a periosteumot, hogy felfedje a combcsont törése felső és alsó törött végeit, és fedezze fel a hatókörét, amennyire azt megfigyelhető és helyreállítható, és a lehető legkevesebb a lágyszövetet.
（3） A belső rögzítés javítása: Addukt az érintett végtag, tegye ki a proximális törött végt, illessze be a szilvavirágot vagy a V-alakú intrameduláris tűt, és próbálja megmérni, hogy a tű vastagsága megfelelő-e. Ha a medullary üreg szűkítik, akkor a medullary üreg expander felhasználható az üreg megfelelő javítására és bővítésére, hogy megakadályozzák, hogy a tű ne lépjen be, és ne lehessen kihúzni. Rögzítse a proximális törött végét egy csonttartóval, helyezze be az intrameduláris tűt retrogradálisan, behatol a combcsontba a nagyobb trochanterből, és amikor a tű vége felfelé nyomja a bőrt, egy kis bemetszést hajtson végre a helyén, és folytassa az intramedullary tű beillesztését, amíg a bőrön kívül nem kerül kihelyezésre. Az intrameduláris tűt visszavonják, átirányítják, átjutnak a foramen-en a nagyobb trochanterből, majd proximálisan beillesztik a keresztmetszet síkjába. A továbbfejlesztett intramedullary tűk kicsi, lekerekített végei vannak, extraháló lyukakkal. Ezután nincs szükség kihúzni és megváltoztatni az irányt, és a tűt ki lehet lyukasztani, majd egyszer becsapni. Alternatív megoldásként a tű retrográdot beilleszthető egy vezetőcsapral, és a nagyobb trochanterikus bemetszésen kívül is kitéve, majd az intrameduláris csap beilleszthető a medullary üregbe.
A törés további helyreállítása. Az anatómiai igazítás a proximalis intrameduláris csap tőkeáttételének felhasználásával érhető el, a csontok elforgatásával, a tapadással és a törés tetejével összefüggésben. A rögzítést egy csonttartóval érik el, és az intrameduláris csapot ezután meghajtják úgy, hogy a csap extraháló lyukát hátsó irányba irányítsák, hogy megfeleljenek a combcsont görbületének. A tű végének el kell érnie a törés disztális végének megfelelő részét, de nem a porcrétegen keresztül, és a tű végét 2 cm-re kell hagyni a trochanteren kívül, hogy azt később el lehessen távolítani.
A rögzítés után próbálja ki a végtag passzív mozgását, és figyelje meg az instabilitást. Ha szükség van a vastagabb intramedullary tű kicserélésére, akkor azt eltávolíthatja és cserélheti. Ha enyhe meglazulás és instabilitás van, egy csavar hozzáadható a rögzítés megerősítéséhez.
A sebet végül kiöblítették és rétegekben bezárták. A külső forgásgátló gipsz csomagtartót felveszik.
II. Lemez csavar belső rögzítése
A belső rögzítés az acéllemez -csavarokkal használható a combcsont szárának minden részén, de az alsó 1/3 jobban alkalmas az ilyen típusú rögzítésre a széles medullary üreg miatt. Általános acéllemez vagy AO kompressziós acéllemez használható. Ez utóbbi szilárdabb és szilárdan rögzített külső rögzítés nélkül. Ugyanakkor egyikük sem kerülheti el a stresszmaszkolás szerepét, és megfelelhet az egyenlő erő elvének, amelyet javítani kell.
Ez a módszer nagyobb hámlási tartományt tartalmaz, több belső rögzítést mutat, befolyásolja a gyógyulást, és hiányosságai vannak.
Ha hiányzik az intrameduláris tűs körülmények, akkor a régi törés medullary görbülete vagy az átjárhatatlan rész nagy része és a törés alsó 1/3 -án alkalmazhatóbb.
(1) Laterális combcsont vagy hátsó oldalsó bemetszés.
(2) (2) A törés expozíciója, és a körülményektől függően be kell állítani és belsőleg rögzíteni kell a lemezcsavarokkal. A lemezt az oldalsó feszültség oldalára kell helyezni, a csavaroknak mindkét oldalán át kell menniük a kéregen, és a lemez hosszának a csont átmérőjének 4-5-szer kell lennie a törés helyén. A lemez hossza a törött csont átmérőjének 4-8 -szorosa. A combcsontban általában 6–8 lyuklemezeket használnak. A nagy, elcsúsztatott csontfragmenseket további csavarokkal lehet rögzíteni, és nagyszámú csontgraftot lehet elhelyezni egyidejűleg a szokásos törés medialis oldalára.
Öblítse le és zárja be rétegeket. A felhasznált lemezcsavarok típusától függően úgy döntöttek, hogy a külső rögzítést a vakolattal alkalmazzák -e vagy sem.
A postai idő: március-27-2024
