Az orsócsont fejének és nyakának törései gyakori könyökízületi törések, amelyeket gyakran axiális erő vagy valgus stressz okoz. Amikor a könyökízület kinyújtott helyzetben van, az alkaron ható axiális erő 60%-a proximálisan a radiális fejen keresztül terjed. Az orsócsont fejének vagy nyakának erőhatás miatti sérülése után a nyíróerők hatással lehetnek a felkarcsont fejére, ami csont- és porcsérülésekhez vezethet.
2016-ban Claessen azonosított egy specifikus sérüléstípust, amelyben a radiális fej/nyak töréseit a felkarcsont fejének csont-/porckárosodása kísérte. Ezt az állapotot „csókos léziónak” nevezték, az ilyen kombinációt tartalmazó töréseket pedig „csókos töréseknek” nevezték. Jelentésükben 10 „csókos törés” esetét sorolták fel, és azt találták, hogy 9 esetben a radiális fej törését Mason II. típusúnak minősítették. Ez arra utal, hogy a Mason II. típusú radiális fej törései esetén fokozottan kell figyelni a felkarcsont fejének esetleges kísérő töréseire.
A klinikai gyakorlatban a csóktörések nagyon hajlamosak a téves diagnózisra, különösen azokban az esetekben, amikor a radiális fej-nyak törés jelentős elmozdulással jár. Ez a felkarcsont fejét ért kapcsolódó sérülések figyelmen kívül hagyásához vezethet. A csóktörések klinikai jellemzőinek és előfordulásának vizsgálata érdekében külföldi kutatók statisztikai elemzést végeztek egy nagyobb mintán 2022-ben. Az eredmények a következők:
A vizsgálatban összesen 101, radiális fej-nyak törést szenvedett beteg vett részt, akiket 2017 és 2020 között kezeltek. Attól függően, hogy volt-e társuló törésük a felkarcsont fejcsontjának ugyanazon az oldalán, a betegeket két csoportra osztották: a fejcsont-csoportra (I. csoport) és a nem fejcsont-csoportra (II. csoport).
Továbbá a radiális fejtöréseket anatómiai elhelyezkedésük alapján elemezték, amelyet három régióra osztottak. Az első a biztonságos zóna, a második az elülső mediális zóna, a harmadik pedig a hátsó mediális zóna.
A tanulmány eredményei a következő megállapításokat tárták fel:
- Minél magasabb a radiális fejtörések Mason-besorolása, annál nagyobb a kísérő capitulumtörések kockázata. Annak a valószínűsége, hogy egy Mason I. típusú radiális fejtörés capitulumtöréssel társul, 9,5% (6/63); a Mason II. típusú esetében 25% (6/24); a Mason III. típusú esetében pedig 41,7% (5/12) volt.
- Amikor a radiális fejtörések kiterjedtek a radiális nyakra, a capitulum törések kockázata csökkent. Az irodalom nem azonosított olyan elszigetelt esetet, amikor a radiális nyaktörést capitulum törések kísérték volna.
- A radiális fejtörések anatómiai régiói alapján a radiális fej „biztonságos zónáján” belül található töréseknél nagyobb volt a kockázata a capitulum törésekkel való összefüggésnek.
▲ A radiális fej törések Mason-féle osztályozása.
▲ Egy csókolózó törést szenvedett beteg esete, akinél az orsócsont fejét acéllemezzel és csavarokkal, a felkarcsont fejét pedig Bold csavarokkal rögzítették.
Közzététel ideje: 2023. augusztus 31.
