A combnyaktörések a csípőtáji törések 50%-át teszik ki. Nem idős, combnyaktöréses betegeknél általában belső rögzítéses kezelést javasolnak. A posztoperatív szövődmények, mint például a törés nem egyesülése, a combfej nekrózisa és a combnyak rövidülése azonban meglehetősen gyakoriak a klinikai gyakorlatban. Jelenleg a legtöbb kutatás a combnyaktörések belső rögzítése utáni combfej-nekrózis megelőzésére összpontosít, míg a combnyak rövidülésének kérdésére kevesebb figyelmet fordítanak.
Jelenleg a combnyaktörések belső rögzítési módszerei, beleértve a három kanülált csavar, az FNS (Femoral Neck System) és a dinamikus csípőcsavarok használatát, mind a combnyak varus elmozdulásának megelőzését célozzák, és axiális kompressziót biztosítanak a törés elmaradásának elkerülése érdekében. Az ellenőrizetlen vagy túlzott csúszó kompresszió azonban elkerülhetetlenül a combnyak rövidüléséhez vezet. Ennek fényében a Fujian Hagyományos Kínai Orvoslás Egyetemmel társult Második Népi Kórház szakértői, figyelembe véve a combnyak hosszának fontosságát a törésgyógyulásban és a csípőfunkcióban, egy „rövidülésgátló csavar” használatát javasolták az FNS-sel kombinálva a combnyaktörés rögzítésére. Ez a megközelítés ígéretes eredményeket mutatott, és a kutatás az Orthopaedic Surgery folyóirat legújabb számában jelent meg.
A cikk kétféle „rövidülésgátló csavart” említ: az egyik egy standard kanülált csavar, a másik pedig egy kettős menetű csavar. A rövidülésgátló csavarok csoportjába tartozó 53 esetből csak 4 esetben használtak kettős menetű csavart. Ez felveti a kérdést, hogy a részben menetes kanülált csavarnak valóban van-e rövidülésgátló hatása.
Amikor a részlegesen menetes kanülált csavarokat és a kétmenetes csavarokat együttesen elemezték és összehasonlították a hagyományos FNS belső rögzítéssel, az eredmények azt mutatták, hogy a rövidülés mértéke a rövidülésgátló csavarcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a hagyományos FNS csoportban az 1 hónapos, 3 hónapos és 1 éves követési pontokon, statisztikailag szignifikánsnak bizonyult. Ez felveti a kérdést: A hatás a standard kanülált csavarnak vagy a kétmenetes csavarnak köszönhető?
A cikk 5 esetet mutat be, amelyek rövidülésgátló csavarokkal foglalkoztak, és közelebbről megvizsgálva látható, hogy a 2. és 3. esetben, ahol részben menetes kanülált csavarokat használtak, észrevehető csavar-visszahúzódás és -rövidülés volt megfigyelhető (az azonos számmal jelölt képek ugyanarra az esetre vonatkoznak).
Az esetfotók alapján a kettős menetű csavar hatékonysága a rövidülés megelőzésében meglehetősen nyilvánvaló. Ami a kanülált csavarokat illeti, a cikk nem tartalmaz külön összehasonlító csoportot. A cikk azonban értékes perspektívát kínál a combnyak belső rögzítéséről, hangsúlyozva a combnyak hosszának megőrzésének fontosságát.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 6.
