transzparens

A bokaízület oldalsó szalagszalag sérülése, hogy a vizsgálat szakszerű legyen

A bokasérülések gyakori sportsérülések, amelyek az izom-csontrendszeri sérülések körülbelül 25%-ában fordulnak elő, és a leggyakoribbak az oldalsó oldalszalag (LCL) sérülései. Ha a súlyos állapotot nem kezelik időben, könnyen ismétlődő ficamokhoz vezethet, súlyosabb esetek pedig a bokaízület működését befolyásolják. Ezért nagyon fontos a betegek sérüléseinek korai felismerése és kezelése. Ez a cikk a bokaízület oldalsó oldalszalag-sérüléseinek diagnosztikai készségeire összpontosít, hogy segítse a klinikusokat a diagnózis pontosságának javításában.

I. Anatómia

Elülső talofibuláris szalag (ATFL): lapított, az oldalsó tokkal összenőtt, a fibula előtt kezdődik és a talus teste előtt végződik.

Calcaneofibularis ligament (CFL): zsinór alakú, a disztális laterális malleolus elülső határától ered, és a calcaneusban végződik.

Hátsó talofibuláris ínszalag (PTFL): Az oldalsó malleolus mediális felületén ered, és a mediális talus mögött végződik.

Az ATFL önmagában a sérülések körülbelül 80%-át, míg az ATFL és a CFL sérülések együttesen körülbelül 20%-át tette ki.

1
11
12

A bokaízület oldalsó oldalszalagjának sematikus diagramja és anatómiai diagramja

II. A sérülés mechanizmusa

Supinált sérülések: elülső talofibuláris szalag

calcaneofibularis ligament varus sérülés: calcaneofibularis szalag

2

III. A sérülés minősítése

I. fokozat: szalagfeszülés, nem látható szalagszakadás, ritkán duzzanat vagy érzékenység, és nincsenek funkcióvesztés jelei;

II. fokozat: a szalag részleges makroszkópos szakadása, mérsékelt fájdalom, duzzanat és érzékenység, valamint az ízületi funkciók kisebb mértékű károsodása;

III. fokozat: a szalag teljesen elszakad és elveszti integritását, jelentős duzzanat, vérzés és érzékenység kíséri, jelentős funkcióvesztés és ízületi instabilitás megnyilvánulásai.

IV. Klinikai vizsgálat Első fiók teszt

3
4

A páciens behajlított térddel és a vádli vége lógva ül, a vizsgáló egyik kezével a sípcsontot a helyén tartja, a másikkal a lábfejet a sarok mögé tolja előre.

Alternatív megoldásként a páciens hanyatt fekszik vagy ül, térdét 60-90 fokban behajlítva, a sarkát a talajhoz rögzítve, a vizsgáló pedig hátsó nyomást gyakorol a disztális sípcsontra.

A pozitív az elülső talofibuláris szalag szakadását jelzi.

Inverziós stressz teszt

5

A proximális bokát immobilizáltuk, és varus feszültséget alkalmaztunk a distalis bokára a talus dőlésszögének felmérésére.

6

Az ellenoldali oldalhoz képest >5° gyanúsan pozitív, és >10° pozitív; vagy egyoldali >15° pozitív.

A calcaneofibularis szalagszakadás pozitív előrejelzője.

Képalkotó tesztek

7

Röntgenfelvételek a gyakori boka sportsérülésekről

8

A röntgenfelvételek negatívak, de az MRI az elülső talofibuláris és calcaneofibularis szalagok szakadását mutatja

Előnyök: A röntgen az első választás a vizsgálathoz, amely gazdaságos és egyszerű; A sérülés mértékét a talus dőlésszögének megítélése alapján ítélik meg. Hátrányok: A lágy szövetek, különösen az ízületi stabilitás megőrzéséhez fontos ínszalagos struktúrák rossz megjelenése.

MRI

9

1. ábra A 20°-os ferde helyzet mutatta a legjobb elülső talofibuláris ligamentumot (ATFL); 2. ábra Az ATFL letapogatás azimutvonala

10

A különböző elülső talofibuláris szalagsérülésekről készült MRI felvételek a következőket mutatták: (A) az elülső talofibuláris szalag megvastagodása és ödéma; (B) elülső talofibuláris szalagszakadás; (C) az elülső talofibuláris szalag szakadása; (D) Elülső talofibuláris szalag sérülés avulziós töréssel.

011

3. ábra A -15°-os ferde helyzet mutatta a legjobb calcaneofibularis ligamentumot (CFI);

4. ábra. CFL pásztázó azimut

012

A calcaneofibularis ínszalag akut, teljes szakadása

013

5. ábra: Koronális nézet a legjobb hátsó talofibuláris szalagot (PTFL) mutatja;

6. ábra PTFL pásztázási azimut

14

A hátsó talofibuláris szalag részleges szakadása

A diagnózis besorolása:

I. osztály: Nincs sérülés;

II. fokozat: ínszalag zúzódás, jó textúra folytonosság, szalagok megvastagodása, hipoechogenitás, környező szövetek ödémája;

III. fokozat: az ínszalag hiányos morfológiája, a textúra folytonosságának elvékonyodása vagy részleges megszakadása, a szalagok megvastagodása és fokozott jel;

IV. fokozat: az ínszalag folytonosságának teljes megszakadása, amit avulziós törések, a szalagok megvastagodása és fokozott helyi vagy diffúz jel kísérhet.

Előnyök: Nagy felbontás lágy szöveteknél, a szalagsérülés típusainak egyértelmű megfigyelése; Megmutathatja a porckárosodást, a csontzúzódást és az összetett sérülés általános állapotát.

Hátrányok: Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a törések és az ízületi porckárosodás megszakad-e; A bokaszalag összetettsége miatt a vizsgálati hatékonyság nem magas; Drága és időigényes.

Nagyfrekvenciás ultrahang

15

1a. ábra: Elülső talofibuláris szalag sérülés, részleges szakadás; 1b. ábra: Az elülső talofibularis szalag teljesen elszakadt, a csonk megvastagodott, az elülső laterális térben nagy effúzió látható.

16

2a. ábra: Calcaneofibularis ínszalag sérülés, részleges szakadás; 2b. ábra: Calcaneofibularis ínszalag sérülés, teljes szakadás

17

3a. ábra: Normál elülső talofibularis szalag: ultrahangos kép, amely egy fordított háromszög egységes hipoechoikus szerkezetet mutat; 3b ábra: Normál calcaneofibularis ínszalag: Közepesen echogén és sűrű fonalas szerkezet ultrahangos képen

18

4a. ábra: Az elülső talofibuláris szalag részleges szakadása ultrahangfelvételen; 4b. ábra: A calcaneofibularis ínszalag teljes szakadása ultrahangfelvételen

A diagnózis besorolása:

zúzódás: az akusztikus felvételeken ép szerkezet, megvastagodott és duzzadt szalagok láthatók; Részleges szakadás: Duzzanat van a szalagban, néhány rost tartósan megszakad, vagy a rostok lokálisan elvékonyodtak. A dinamikus vizsgálatok azt mutatták, hogy a szalagfeszesség jelentősen gyengült, és a szalag elvékonyodott és megnőtt, valamint a rugalmasság gyengült valgus vagy varus esetén.

Teljes szakadás: teljesen és tartósan megszakadt ínszalag disztális elválasztással, dinamikus vizsgálat nem utal szalagfeszülésre vagy fokozott szakadásra, valgus vagy varus esetén pedig a szalag a másik végére mozdul el, rugalmasság nélkül és laza ízülettel.

 Előnyök: alacsony költség, könnyen kezelhető, nem invazív; A bőr alatti szövetek egyes rétegeinek finom szerkezete jól látható, ami elősegíti a mozgásszervi szöveti elváltozások megfigyelését. Önkényes metszetvizsgálat, a szalag öv szerint a szalagképződés teljes folyamatának nyomon követésére, a szalagsérülés helyének tisztázása, a szalagfeszülés és morfológiai változások dinamikus megfigyelése.

Hátrányok: alacsonyabb lágyszöveti felbontás az MRI-hez képest; Bízzon a professzionális műszaki üzemeltetésben.

Artroszkópos ellenőrzés

19

Előnyök: Közvetlenül figyelje meg az oldalsó malleolus és a hátsó láb szerkezetét (például az alsó talpízületet, az elülső talofibuláris szalagot, a calcaneofibularis szalagot stb.), hogy értékelje a szalagok integritását, és segítse a sebészt a műtéti terv meghatározásában.

Hátrányok: Invazív, bizonyos szövődményeket okozhat, például idegkárosodást, fertőzést stb. Általánosságban elmondható, hogy a szalagsérülések diagnosztizálásának arany standardja, és jelenleg leginkább a szalagsérülések kezelésére használják.


Feladás időpontja: 2024. szeptember 29