A bokasérülések gyakori sportsérülések, amelyek a mozgásszervi sérülések körülbelül 25%-át teszik ki, a leggyakoribbak az oldalsó oldalszalagok (LCL) sérülései. Ha a súlyos állapotot nem kezelik időben, könnyen ismételt rándulások alakulhatnak ki, és a súlyosabb esetek befolyásolhatják a bokaízület működését. Ezért nagy jelentőséggel bír a betegek sérüléseinek korai stádiumban történő diagnosztizálása és kezelése. Ez a cikk a bokaízület oldalsó oldalszalagjainak sérüléseinek diagnosztikai készségeire összpontosít, hogy segítse a klinikusokat a diagnózis pontosságának javításában.
I. Anatómia
Elülső talofibuláris szalag (ATFL): lapos, az oldalsó tokhoz forr, a szárkapocscsont előtt kezdődik és a talus teste előtt végződik.
Kalkán-fibuláris szalag (CFL): zsinór alakú, a disztális laterális malleolus elülső szélétől ered és a kalkáncsontnál végződik.
Hátsó talofibuláris szalag (PTFL): A laterális malleolus mediális felszínén ered, és a mediális talus mögött végződik.
Az ATFL önmagában a sérülések körülbelül 80%-át tette ki, míg az ATFL és a CFL sérülések együttesen körülbelül 20%-ot.
A bokaízület oldalsó oldalszalagjának vázlatos és anatómiai rajza
II. A sérülés mechanizmusa
Szupinált sérülések: elülső talofibuláris szalag
calcaneofibularis ligamentum varus sérülés: calcaneofibularis ligamentum
III. Sérülés osztályozása
I. fokozat: szalaghúzódás, látható szalagszakadás nincs, ritkán duzzanat vagy érzékenység, és funkcióvesztésre utaló jelek nincsenek;
II. fokozat: a szalag részleges makroszkopikus szakadás, mérsékelt fájdalom, duzzanat és érzékenység, valamint az ízületi funkció enyhe károsodása;
III. fokozat: a szalag teljesen elszakad és elveszíti integritását, amit jelentős duzzanat, vérzés és érzékenység kísér, valamint a funkció jelentős elvesztése és az ízületi instabilitás megnyilvánulásai.
IV. Klinikai vizsgálat Fiókteszt
A beteg behajlított térddel, lógó vádlival ül, a vizsgáló egyik kezével a sípcsontját tartja, a másikkal pedig a sarok mögé tolja a lábfejet.
Alternatív megoldásként a beteg hanyatt fekszik vagy ül, a térdét 60-90 fokban behajlítva, a sarkat a talajhoz rögzítve, és a vizsgáló hátsó nyomást gyakorol a disztális sípcsontra.
A pozitív eredmény az elülső talofibularis szalag szakadását jósolja.
Inverziós stresszteszt
A proximális bokát rögzítették, és a disztális bokára varus stresszt alkalmaztak a talus dőlésszögének felmérésére.
Az ellenoldali oldalhoz képest az >5° gyanúsan pozitív, a >10° pedig pozitív; vagy az egyoldali >15° pozitív.
A calcaneofibularis szalag szakadás pozitív prediktora.
Képalkotó vizsgálatok
Gyakori boka sportsérülések röntgenfelvételei
A röntgenfelvételek negatívak, de az MRI az elülső talofibularis és calcaneofibularis szalagok szakadását mutatja.
Előnyök: A röntgen az elsődleges vizsgálati módszer, ami gazdaságos és egyszerű; A sérülés mértékét a talus dőlésszögének megítélésével lehet megítélni. Hátrányok: A lágy szövetek, különösen a szalagok gyenge képe, amelyek fontosak az ízületi stabilitás fenntartása szempontjából.
MRI
1. ábra A 20°-os ferde pozíció mutatta a legjobb elülső talofibuláris szalagot (ATFL); 2. ábra Az ATFL-szkennelés azimutvonala
Az elülső talofibularis szalag különböző sérüléseinek MRI-felvételei a következőket mutatták: (A) az elülső talofibularis szalag megvastagodása és ödéma; (B) az elülső talofibularis szalag szakadása; (C) az elülső talofibularis szalag szakadása; (D) az elülső talofibularis szalag sérülése avulziós töréssel.
3. ábra A -15°-os ferde pozíció mutatta a legjobb calcaneofibularis szalagot (CFI);
4. ábra. CFL pásztázási azimut
A calcaneofibularis szalag akut, teljes szakadása
5. ábra: A koronális nézet a legjobb hátsó talofibuláris szalagot (PTFL) mutatja;
6. ábra PTFL pásztázási azimut
A hátsó talofibuláris szalag részleges szakadása
A diagnózis osztályozása:
I. osztály: Nincs sérülés;
II. fokozat: szalagzúzódás, jó textúrafolytonosság, szalagok megvastagodása, hipoekogenitás, a környező szövetek ödémája;
III. fokozat: hiányos szalagmorfológia, a textúra folytonosságának elvékonyodása vagy részleges megszakadása, a szalagok megvastagodása és fokozott jelátvitel;
IV. fokozat: a szalagfolytonosság teljes megszakadása, amelyet avulziós törések, a szalagok megvastagodása és fokozott lokális vagy diffúz jelátvitel kísérhet.
Előnyök: Nagy felbontás a lágy szövetek esetében, a szalagsérülések típusainak egyértelmű megfigyelése; Megjelenítheti a porckárosodást, a csontzúzódást és az összetett sérülés általános állapotát.
Hátrányok: Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a törések és az ízületi porc károsodása megszakadt-e; A bokaszalagok összetettsége miatt a vizsgálat hatékonysága nem magas; Drága és időigényes.
Nagyfrekvenciás ultrahang
1a. ábra: Elülső talofibularis szalag sérülése, részleges szakadás; 1b. ábra: Az elülső talofibularis szalag teljesen elszakadt, a csonk megvastagodott, és nagy folyadékgyülem látható az elülső laterális térben.
2a. ábra: Kalkano-fibuláris szalag sérülése, részleges szakadás; 2b. ábra: Kalkano-fibuláris szalag sérülése, teljes szakadás
3a. ábra: Normális elülső talofibularis szalag: ultrahangképen egy fordított háromszög alakú, egyenletes hipoekogén szerkezet látható; 3b. ábra: Normális calcaneofibularis szalag: Mérsékelten echogenikus és sűrű fonalas szerkezet az ultrahangképen
4a. ábra: Az elülső talofibularis szalag részleges szakadása ultrahangképen; 4b. ábra: A calcaneofibularis szalag teljes szakadása ultrahangképen
A diagnózis osztályozása:
zúzódás: az akusztikus képek ép struktúrát, megvastagodott és duzzadt szalagokat mutatnak; Részleges szakadás: a szalagban duzzanat van, egyes rostok tartósan szakadnak, vagy a rostok lokálisan elvékonyodtak. A dinamikus vizsgálatok azt mutatták, hogy a szalag feszessége jelentősen gyengült, a szalag elvékonyodott és megnövekedett, rugalmassága pedig valgus vagy varus esetén gyengült.
Teljes szakadás: a szalag teljesen és tartósan megszakadt, disztális szétválással, a dinamikus vizsgálat nem utal szalagfeszültségre vagy fokozott szakadásra, valgus vagy varus esetén a szalag a másik végére mozdul el, rugalmasság nélkül és laza ízülettel.
Előnyök: alacsony költség, könnyen kezelhető, nem invazív; A bőr alatti szövet minden rétegének finom szerkezete jól látható, ami elősegíti a mozgásszervi szöveti elváltozások megfigyelését. Tetszőleges metszeti vizsgálat, a szalagöv szerint a szalag teljes folyamatának nyomon követése, a szalagsérülés helye tisztázható, és a szalagok feszültsége és morfológiai változásai dinamikusan megfigyelhetők.
Hátrányok: alacsonyabb lágyrész felbontás az MRI-hez képest; Szakképzett műszaki beavatkozásra van szükség.
Artroszkópos ellenőrzés
Előnyök: Az oldalsó bokacsont és a hátsó lábfej struktúráinak (például az alsó taláris ízület, az elülső talofibularis szalag, a calcaneofibularis szalag stb.) közvetlen megfigyelése a szalagok épségének értékeléséhez és a sebész műtéti tervének meghatározásához.
Hátrányok: Invazív, okozhat szövődményeket, például idegkárosodást, fertőzést stb. Általában a szalagsérülések diagnosztizálásának arany standardjának tekintik, és jelenleg többnyire a szalagsérülések kezelésében használják.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 29.
