I.Milyen szövődményekkel jár a combcsont szegének összefonása?
A felkarcsontba épített összekapcsolódó szegrendszer – a többdimenziós reteszelés – némileg eltér a felkarcsontba épített összekapcsolódó intramedulláris szegrendszertől.
A felkarcsont velőűrő-összekötő szegrendszere felkarcsont-összekötő szegből, felkarcsont-forgató pengéből, rögzítőcsavarból, szegből és sapkából, valamint meghosszabbított végsapkából áll. Míg a felkarcsont-összekötő szegrendszer - többdimenziós reteszelés - többdimenziós reteszelésből (bal és jobb oldali típus) áll,Φ4,5-ös többdimenziós rögzítőcsavar,Φ3,5-ös rögzítőcsavar, végzáró és meghosszabbított végzáró.
Mi okozza ezt a különbséget a következők között:felkarcsont összekapcsoló szegrendszer - többdimenziós reteszeléséshumerus összekapcsolódó velőűrszeg-rendszer?
A többdimenziós reteszelő kialakítás több irányban is képes rögzíteni a törés helyét, stabilabb és megbízhatóbb rögzítési hatást biztosítva, csökkentve a törésvég mikromozgását és elősegítve a törésgyógyulást. Alkalmasabb összetett törési körülményekhez. A combcsont nem többdimenziós reteszelő, összekapcsolódó intramedulláris szegrendszere alkalmasabb az egyszerűbb törési körülményekhez.
II.Milyen előnyei vannak az intramedulláris szegezésnek?
A felkarcsont-összekötő szegrendszer – többdimenziós reteszelés – egy fejlett orvosi kifejezés a felkarcsonttörésekre. Előnyei a következő szempontokban tükröződnek:
1)Speciális belső menetes csavar a stabilitás javítása érdekében.
2)A kettős kortikális csavar növeli a transzverzális és rövid ferde törések stabilitását.
3)Rövid és hosszú szegekből álló, számos csavartípus létezik, amelyekkel a proximális felkarcsont és a felkarcsont tengelyének egyszerű és összetett töréseit lehet megoldani. A csontszárral összhangban, szabályozható dinamikus kialakítás, mikromozgás segíti elő az összenövést.
4)A minimálisan invazív technikák alkalmazásával a sebészeti bemetszés viszonylag kicsi, ami csökkenti a környező lágy szövetek károsodását, és csökkenti a posztoperatív fertőzések és szövődmények kockázatát.
5)Jó axiális és rotációs stabilitással rendelkezik, nagy fiziológiai terhelést is elbír, és elősegíti a betegek korai aktivitását.
III.Mikor kell elkezdeni a terápiát felkarcsonttörés után??
Sebészeti kezelés：
1) Intramedulláris szegezés: Ez a combcsonttörések esetén az előnyben részesített kezelés, különösen fiatal és aktív betegeknél.
2)Lemezrögzítés: Egyes összetett törések vagy az intramedulláris szegezésre nem alkalmas betegek esetében lemezrögzítés választható.
3)Külső rögzítő: Főként nyílt törések, többszörös sérülések vagy ideiglenes rögzítést igénylő betegek esetén használják.
4)Ízületi protézis beültetése: Proximális combcsonttörések, különösen combnyaktörések vagy idős betegeknél a subcapitalis törések esetén csípőízületi protézis beültetése válhat szükségessé.
Nem sebészeti kezelés:
1)Trakciós terápia: Alkalmas olyan betegek számára, akik nem alkalmasak műtétre, például idősek, rossz fizikai állapotban lévők vagy súlyos belgyógyászati betegségben szenvedők számára.
2)Gipszrögzítés vagy fogszabályozó rögzítés: Néhány egyszerű és nem elmozdult combcsonttörés esetén gipszrögzítés vagy fogszabályozó rögzítés alkalmazható.
Közzététel ideje: 2025. június 3.
