I. Mire való a kanülált csavaroknak lyukuk?
Hogyan működnek a kanülált csavarrendszerek? Vékony Kirschner-drótokat (K-drótokat) használnak, amelyeket a csontba fúrnak, hogy a csavarok pályáját pontosan a kis csontfragmentumokba irányítsák.
A K-drótok használata elkerüli a furatok túlfúrását, és lehetővé teszi a közvetlen csontfragmensek rögzítését a csavarok behelyezésekor. Üreges szerszámokat és üreges csavarokat helyeznek a csontba a K-drótok fölött. A kanülált csavarrögzítés hasznos a nyaki gerincben az odontoid törések stabilizálására és az atlantoaxiális instabilitás kezelésére.
A kanülált csavaroknak számos előnyük van a nem kanülált csavarokkal szemben: 1) a K-drótok a csavar pozícióját a csontba vezetik;
2) a K-huzalos pálya könnyen áthelyezhetővé teszi a pályát, ha az eredeti pálya nem volt ideális;
3) a K-drótok lehetővé teszik a szomszédos instabil csontfragmensek folyamatos rögzítését;
4) A K-drótok megakadályozzák az instabil csontfragmensek elmozdulását a csavarok behelyezése során.
A K-dróttal kapcsolatos szövődmények (szakadás, áthelyezés és előretolás) precíz műtéti technikákkal minimalizálhatók. Kifejezetten a felső nyaki rögzítéshez kifejlesztettek egy speciális kanülált csavarszerszám-rendszert, amely lehetővé teszi a perkután fúrást hosszú alagútfúró eszközök, szövethüvelyek, fúróvezetők és hosszú K-drótok segítségével. Ezek az eszközök lehetővé teszik a kanülált csavarok alacsony szögben, hosszú lágyrész-pályákon keresztül történő behelyezését a gerinchez képest. A kanülált csavaroknak jelentős előnyeik vannak a nem kanülált csavarokkal szemben az instabil nyaki gerinc rögzítésében.
II. Melyik a jobb, a kanülált csavarok vagy az intramedualláris szegek?
Mind az intramedulláris, mind a kanülált szegek olyan orvostechnikai eszközök, amelyeket törések belső rögzítésére használnak. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei, és különböző típusú törésekhez és kezelési igényekhez alkalmasak.
| Típus | Előny |
| Intramedulláris szeg | A velőűrszeges rögzítés jó hatással van a hosszú csöves csontok stabil töréseire, kevesebb sérüléssel és vérzéssel jár. Az velőűrszeges rögzítés a központi rögzítéshez tartozik. Az acéllemezekkel összehasonlítva az velőűrszegek védik az extraossealis membrán épségét, megakadályozzák a késleltetett törésgyógyulást, és szerepet játszanak a fertőzés elkerülésében. |
| Kanülált csavar | Főként olyan területeken alkalmazzák, mint a combnyaktörések, speciális rögzítési és kompressziós hatásokkal. Ráadásul a sérülés nagyon kicsi, és nincs szükség acéllemezekre. |
III. Mikor használjunk szivacsos és mikor kortikális csavarokat?
A szivacsos csavarok és a kortikális csavarok egyaránt ortopédiai implantátumok, amelyeket csontrögzítéshez használnak, de különböző csonttípusokhoz tervezték őket, és eltérő alkalmazási területekkel rendelkeznek:
A szivacsos csavarokat kifejezetten a szivacsos, kevésbé sűrű és trabekuláris csontszövetben való használatra tervezték, amely általában a hosszú csontok, például a combcsont és a sípcsont végein található. Általában olyan területeken használják, ahol a csont porózusabb és kevésbé sűrű, például a hosszú csontok metafízis régióiban. Gyakran alkalmazzák a gerincet, a medencét, valamint a váll és a csípő bizonyos részeit érintő beavatkozásoknál.
A kortikális csavarokat sűrűbb, kortikális csontban való használatra tervezték, amely a legtöbb csont külső rétegét alkotja, és sokkal keményebb és erősebb, mint a szivacsos csont. Általában olyan helyzetekben használják, ahol nagyobb szilárdságra és stabilitásra van szükség, például a hosszú csontok diafízisében (szárában) lévő törések rögzítésekor. Bizonyos belső rögzítőeszközökben és lemezekben is használják őket.
Összefoglalva, a szivacsos és a kortikális csavarok közötti választás a rögzítendő csont típusától és az ortopédiai beavatkozás sajátos követelményeitől függ. A szivacsos csavarok puhább, porózusabb csonthoz alkalmasak, míg a kortikális csavarok sűrűbb, teherbíró csonthoz ideálisak.
Közzététel ideje: 2025. május 9.
