Az ortopédiai csontcement egy orvosi anyag, amelyet széles körben használnak az ortopédiai sebészetben. Főként mesterséges ízületi protézisek rögzítésére, csonthiányos üregek feltöltésére, valamint törések kezelésében támasztásra és rögzítésre szolgál. Kitölti a rést a mesterséges ízületek és a csontszövet között, csökkenti a kopást és eloszlatja a stresszt, valamint fokozza az ízületi protézisműtét hatását.
A csontcement szegek fő felhasználási módjai a következők:
1. Törések javítása: A csontcement használható a törések kitöltésére és rögzítésére.
2. Ortopédiai sebészet: Az ortopédiai sebészetben a csontcementet az ízületi felszínek javítására és rekonstrukciójára használják.
3. Csonthibák javítása: A csontcement kitöltheti a csonthibákat és elősegítheti a csontszövet regenerálódását.
Ideális esetben a csontcementnek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: (1) megfelelő injektálhatóság, programozható tulajdonságok, kohézió és röntgenárnyék az optimális kezelhetőség érdekében; (2) megfelelő mechanikai szilárdság az azonnali megerősítéshez; (3) megfelelő porozitás a folyadékkeringés, a sejtek migrációja és az új csont benövésének elősegítéséhez; (4) jó oszteokonduktivitás és oszteoinduktivitás az új csontképződés elősegítéséhez; (5) mérsékelt biológiai lebonthatóság, hogy a csontcement anyagának felszívódása összhangban legyen az új csontképződéssel; és (6) hatékony gyógyszeradagolási képesség.
Az 1970-es években csontcementet használtakközösprotézis rögzítésére, valamint szövettömő és javító anyagként is használható az ortopédiában és a fogászatban. Jelenleg a legszélesebb körben használt és kutatott csontcementek közé tartozik a polimetil-metakrilát (PMMA) csontcement, a kalcium-foszfát csontcement és a kalcium-szulfát csontcement. Jelenleg a leggyakrabban használt csontcement fajták közé tartozik a polimetil-metakrilát (PMMA) csontcement, a kalcium-foszfát csontcement és a kalcium-szulfát csontcement, amelyek közül a PMMA csontcement és a kalcium-foszfát csontcement a leggyakrabban használt. A kalcium-szulfát csontcement azonban gyenge biológiai aktivitással rendelkezik, és nem képes kémiai kötéseket kialakítani a kalcium-szulfát graftok és a csontszövet között, és gyorsan lebomlik. A kalcium-szulfát csontcement a szervezetbe történő beültetést követő hat héten belül teljesen felszívódhat. Ez a gyors lebomlás nem felel meg a csontképződési folyamatnak. Ezért a kalcium-foszfát csontcementhez képest a kalcium-szulfát csontcement fejlesztése és klinikai alkalmazása viszonylag korlátozott. A PMMA csontcement egy akril polimer, amelyet két komponens keverésével állítanak elő: folyékony metil-metakrilát monomer és dinamikus metil-metakrilát-sztirol kopolimer. Alacsony monomer maradékanyaggal, alacsony fáradási ellenállással és feszültségrepedéssel rendelkezik, rendkívül nagy szakítószilárdságával és képlékenységével képes új csontképződést indukálni és csökkenteni a törések okozta káros reakciók előfordulását. Porának fő összetevője a polimetil-metakrilát vagy metil-metakrilát-sztirol kopolimer, a folyadék fő összetevője pedig a metil-metakrilát monomer.
A PMMA csontcement nagy szakítószilárdsággal és képlékenységgel rendelkezik, és gyorsan megszilárdul, így a betegek a műtét után korán felkelhetnek az ágyból és rehabilitációs tevékenységeket végezhetnek. Kiváló alaktartó képességgel rendelkezik, és a kezelő bármilyen képlékenységet el tud végezni, mielőtt a csontcement megszilárdulna. Az anyag jó biztonsági teljesítményű, és a szervezetben való kialakulása után nem bomlik le és nem szívódik fel az emberi szervezetben. A kémiai szerkezet stabil, és a mechanikai tulajdonságok felismerhetők.
Azonban még mindig vannak hátrányai, például időnként magas nyomást okozhat a csontvelő üregében a töltés során, ami miatt zsírcseppek jutnak az erekbe és embóliát okozhatnak. Az emberi csontokkal ellentétben a mesterséges ízületek idővel meglazulhatnak. A PMMA monomerek polimerizáció során hőt bocsátanak ki, ami károsíthatja a környező szöveteket vagy sejteket. A csontcementet alkotó anyagok bizonyos citotoxicitást mutatnak stb.
A csontcement összetevői allergiás reakciókat okozhatnak, például kiütést, csalánkiütést, nehézlégzést és egyéb tüneteket, súlyos esetekben pedig anafilaxiás sokk is előfordulhat. Az allergiás reakciók elkerülése érdekében használat előtt allergiatesztet kell végezni. A csontcementre adott mellékhatások közé tartozik a csontcementre adott allergiás reakció, a csontcement szivárgása, a csontcement meglazulása és ficama. A csontcement szivárgása szöveti gyulladást és toxikus reakciókat okozhat, sőt károsíthatja az idegeket és az ereket, ami szövődményekhez vezethet. A csontcement rögzítése meglehetősen megbízható, és több mint tíz évig, vagy akár több mint húsz évig is kitarthat.
A csontcement műtét egy tipikus minimálisan invazív műtét, tudományos neve vertebroplasztika. A csontcement egy polimer anyag, amely jó folyékonysággal rendelkezik a megszilárdulás előtt. Könnyen behatol a csigolyákba a szúró tűn keresztül, majd a csigolyák laza belső törési repedései mentén diffundál; a csontcement körülbelül 10 perc alatt megszilárdul, beragasztja a repedéseket a csontokban, és a kemény csontcement támasztó szerepet tölthet be a csontok belsejében, megerősítve a csigolyákat. A teljes kezelési folyamat mindössze 20-30 percet vesz igénybe.
A csontcement injekciója utáni diffúzió elkerülése érdekében egy új típusú sebészeti eszközt fejlesztettek ki, nevezetesen a vertebroplasztikai eszközt. Ez egy kis bemetszést ejt a beteg hátán, és egy speciális tűvel röntgenmonitorozás mellett átszúrja a csigolyatestet a bőrön keresztül, hogy egy működő csatornát hozzon létre. Ezután egy ballont helyeznek be az összenyomott törött csigolyatest formázására, majd csontcementet injektálnak a csigolyatestbe, hogy helyreállítsák a törött csigolyatest megjelenését. A csigolyatestben lévő szivacsos csontot a ballon tágításával tömörítik, hogy gátat képezzenek a csontcement szivárgásának megakadályozására, miközben csökkentik a nyomást a csontcement injekciója során, ezáltal nagymértékben csökkentve a csontcement szivárgását. Csökkentheti a töréses ágynyugalommal kapcsolatos szövődmények, például a tüdőgyulladás, a felfekvések, a húgyúti fertőzések stb. előfordulását, és elkerülheti a hosszú távú ágynyugalom miatti csontvesztés által okozott csontritkulás ördögi körét.
PKP műtét esetén a betegnek általában 2 órán belül ágyban kell pihennie, és megfordulhat a tengelye körül. Ebben az időszakban, ha bármilyen rendellenes érzés jelentkezik, vagy a fájdalom tovább fokozódik, időben értesíteni kell az orvost.
Jegyzet:
① Kerülje a nagymértékű derékforgatást és hajlást igénylő tevékenységeket;
② Kerülje a hosszan tartó ülést vagy állást;
③ Kerülje a súlyok cipelését vagy a földön lévő tárgyak felemelését hajolva;
④ Kerülje az alacsony széken való ülést;
⑤ Megelőzi az eséseket és a törések kiújulását.
Közzététel ideje: 2024. november 25.
